Kardos Miklós
A zene átitatja az életemet. Meghatároz, jó kedvre derít, megvigasztal, elkísér. A Kodály Zoltán Zenei Általános Iskolában kezdtem “zenei karrieremet”. Doboltam, klarinéton játszottam, és a gyermekkórussal a Zeneakadémián és nemzetközi rendezvényeken léptünk fel. Mivel szüleim meglátták bennem a ritmus iránti vonzalmat, ezért a zenélés mellett beírattak néptáncolni is.
Az élet végül más irányba vitt, de néhány évvel később visszatértem a tánchoz, amely ekkor már a swinget jelentette. Nem csak megtaláltam benne önmagam, hanem teljes mértékben megváltoztatta az életemet. Rengeteget köszönhetek neki: szenvedélyt, lelki és testi egészséget, barátokat a világ minden tájáról, és színpadi tapasztalatokat. Büszke vagyok rá, hogy táncolhattam Norma Miller és Dawn Hampton előtt Svédországban, órákat vehettem Asa és Daniel Heedmantól (Harlem Hot Shots).
Színpadi jelenlétet tanulhattam Evita Arce-től és Michael Jaggertől továbbá Jenny Thomastól és Ryan Francoistól, amely tapasztalatokat számos fellépésen kamatoztathattam kisebb céges fellépésektől külföldi táncos eseményeken keresztül egészen a MÜPA-ig és a Puskás Arénáig, ahol a Hungária mellett táncolhattam 2024 nyarán.
Vallom, hogy a tánc lélekre gyakorolt hatása felszabadítóan hat mindannyiunkra. Olyannyira, hogy a Semmelweis Egyetemen elvégzett mentálhigiénés stúdium végén ebből a témából írtam a diplomamunkámat. Célom, hogy erre építve óráinkon diákjaimnak olyan utat mutathassak, amely ahhoz hasonló életreszóló élményekhez segítheti őket, mint amilyeneket én köszönhetek az elmúlt évtizedeknek.