A shimmy tehát 1921-ben megérkezett Magyarországra, és hamarosan az ország apraja-nagyja megőrült a vállrázogatós táncért. Akkora volt a lelkesedés, hogy sokan azonnal a betiltását követelték. Ennek számos oka volt – az egyik érv pedig nem is csak hazánkban, hanem külföldön is felbukkant. Vámosi Eszter szerint (http://ujkor.hu/content/duborgo-huszas-evek-trianon-utan-jazz-es-modern-tancok-az-1920-evek-magyarorszagan) ez az ok az volt, hogy a shimmy és […]
Még egy amerikai újság, a New York Clipper is beszámolt arról 1921 márciusában, hogy Magyarországon a a belügyminiszter betiltotta a jazztáncokat, mivel azokat a „fiatalságra károsnak” minősítette és helyette a hagyományos magyar táncokat javasolta a tánctanároknak. Igyekeztem utána járni, mennyi lehetett ebben az igazság, és mennyire torzultak a hírek, mire átértek az Atlanti-óceánon. Országos szintű, […]
Akármennyire is rendkívülinek érezzük most, hogy egy világjárvány miatt nem táncolhatunk, a történelem során rengeteg járvány tizedelte meg a világ népességét, és gyakran az egyetlen hatásos módszer a vírus vagy más fertőzés megállítására az volt, hogy az embereket bizony hazazavarták, hogy ne érintkezzenek egymással. Így volt ez a pestisjárványok idején is, és a „social distancing” […]
A charleston 1926-28-ban tényleg elsodorta az országot: a lapokban akárhányszor említik ezidőtájt, a charleston magát a táncot jelenti – mintha akkoriban senki sem járt volna mást. A Pesti Hírlap 1928 márciusában egy címlapos tudósításában ír arról, hogy Bethlen Gábor miniszterelnök debreceni látogatása alkalmával a kormányküldöttség tagjai is charlestont jártak – ráadásul ebédidőben! Egy másik cikk […]
„A charleston ráfeküdt a mulatós Európára és megölt minden konkurrenciát” írta 1926 októberében Az Ujság című lap. A charleston mindent letarolt, és minden bizonnyal hasonló hangulatú volt egy buli, mint manapság: „a táncosok halálra fáradtan, csurom vizesre izzadtan, sápadt-kéken, kimerülten csak ezt kérik, pedig nagyon kevesen vannak, akik valóban tudják táncolni az ördögi figurákat, akik […]
„Valamennyi újdivatú tánc alkateleme kihámozható a futballból. Cserlszton, tangó, boleró, még a ballet is” szögezte le 1937-ben a Színházi Élet szerzője. „Aki figyelmesen megnézi a futballisták mozdulatait, az meglepődve tapasztalhatja, hogy nemcsak a tánc ritmusa, hanem a tánc legjellegzetesebb vonalai is felfedezhetők a futballjáték során” írja a cikk, amely három oldalon keresztül fotókkal illusztrálva mutatja […]
„Az új tánc az epileptikus betegek szörnyű rángatódzásaitól kezdve a részeg afrikai emberevő törzsek harci ugrándozásáig, mindennek inkább nevezhető, mint táncnak” számolt be 1939-ben a Tolnai Világlapja arról, hogy Amerikában „valóságos jitterbug-őrület tombol.” A Tolnai Világlapja volt egyébként Magyarország első modern képes magazinja, ami rendszeresen, közérthetően beszámolt a világ dolgairól – talán ezért is tartották […]
A maradj otthon helyzetet kihasználva és persze azt, hogy az arcanum egy időre ingyenes lett Kőműves Anita elkezdett kutatgatni hogy vajon mi jelent meg tánc-témában a magyar sajtóban. Az első találatát meg is osztjuk veletek: A Színházi Élet 1932-ben három oldalas, képes anyagban mutatta be a legújabb amerikai őrületet, a Lindy Hop-ot, ami a cikk […]
